2011.04.08.

"Furcsa egyedül, magad alatt ülni a sötét szobában és nagyjából céltalanul bambulni a képernyőt, amikor pár órája még te voltál maga a két lábon járó optimizmus. A dolgok gyorsan, hírtelen változnak, de akkor mégis hogyan lehet készülni rájuk? Mert bizony én készültem. Nehéz elhinni, mi? Pláne azt, hogy ha készültem, akkor mi értelme az első mondatnak? Na, erre jöjjön rá mindenki magától. Nem rossz néha egyedül lenni a saját szobámban és azt csinálni amit akarok nyugiban, csak mindig rosszkor jön, bár nem is olyan rossz ez most. Szól a Smile Empty Soul, én pedig ide írogatok céltalanul. A hörcsögök halkan kaparásznak a háttérben, majd amikor aludni próbálok, akkor fognak igazából magukhoz térni. Nem akarok panaszkodni, de tegnap óta fáj a fejem és mióta voltam párszor futni, azóta a jobb térdem is. Kattog meg minden, néha teljesen szét van esve. Úgy érzem, hogy elég feszült vagyok mostanában, de valahogy nem megy a kikapcsolódás, csak az idő repül, de az legalább elég gyorsan..."

Ezt a kis valamit (nem is tudom, hogy mi akar ez lenni pontosan), most találtam a gépemen. A jelszavazott mappámban, a napló maradványaim között, de azoktól elszeparálva. Fogalmam sincs, hogy miért írtam, pláne látszik rajta, hogy nincs is befejezve. Ha a fájl adatai között nem lenne ott a létrehozás dátuma, akkor azt se tudnám, hogy mikor írtam. Érdekes. Látszik, hogy néha vannak (még) sötétebb perceim